2010. október 14., csütörtök
az ablakról..
Az ablakot márpedig ki kell nyitni! De mi nem tudtuk..Hiába külföld, hiába a csodaszép Hága, az ablak nem nyílt ki a szobában.. Bár kényszeres meleg őrző vagyok, az hogy az ablakot időnként ki kell nyitni, az olyan dolog, amibe azért beleegyezek. De itt nem lehetett.. Cs. felhívta hát a háznak urát és kért tőle egy embert, egy olyat, aki majd hátha megnyitja szobánk ablakát a világra. Hát, pont egy ilyen jött, egy olyan, aki hátha.. Németül beszélt a mi olyanunk és úgy nézett ki, mint Pumukli pótapukája, az öreg Éder. Mondta, csak mondta a sok ablakos információt németül, közben próbálta kinyitni az ablakot - nájn-nájn, mondta-mondogatta.. Holnap 6-kor - mondta ismételten németül - na akkor majd!! Aztán elhagyta a szobát, majd pár perc múlva hirtelen feltapad kívülről az ablakra, ami az ablakpárkányon olvasgató Cs.-t igencsak meglepően érintette.. Másnap 6-kor, ami valljuk be, hogy valójában 8 volt Éder visszatért egy kedves - mosolygós kölök és egy egész sniccer kíséretében. Potyivosli, mondta a fiúcska majd elkezdte a kis sniccerével körbevagdalni az ablakot. Annyira nagyon ki akarta vágni, hogy véletlenül belevágta az ujját is. Igen, bizony ám, belevágta az ujjacskát, majd a vért az ablakpárkányba törölte a következő szavak kíséretében "no problem - blÁÁd broblem", majd kedvesen nevetgélve összevérezte az ablaküveget is.. Gyorsan kerestem neki egy ragtapaszt, hogy leállítsam a disznóvágás hangulatot, de nem nagyon akarta elfogadni ez a kedves polszki fiúcska. Na én azért csak rátukmáltam. Közben megérkezett Éder is, aki egyébként nem tudni mikor, de eltűnt, de aztán megint feltűnt újra és polszkiul(-ül?) potruvenkált ott jobbra-balra. Cs. ezen felbátorodva büszkén mutatta be lengyel tudását az úriembereknek, ami 1 egész szóból állt. Erre ablakék nagy örömködésbe kezdtek, s nem szórakoztak ezután többet a némettel, hisz ha egy szót megért ez a magyarszki fiatalember, akkor nyilván többet is. Az ablakot végül nem nyitották ki, megnyertünk még egy délelőttöt a kispolszkival. Másnap nagy nehezen kisniccerezte, kinyílt a világ!! És ami még kiderült, az az, hogy a külvilág tulajdonképpen hideg! De az ablakot ez nem érdekelte, azt mondta magában, évek óta zárva vagyok, többet be nem záródom! És azóta nyitott ablaknál élünk :) Na jó, nem..de azért volt egy fél óra, amikor úgy tűnt, hogy ez lesz a sorsunk.Viszont kinyitni azóta se nagyon merjük. Ennyit az ablakról..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése